Nagy csoda

Ma teljesen átlagos nap volt, egészen három óráig, amikor kiderült, hogy a Metróban nem lehet kapni 45 cm-es dobozt. Nos, gondoltam, most megpusztulunk, mert rábeszélhetjük a vendéget, hogy rendeljen kettő 32 cm-est, de akkor veszítünk árban. Nem tudom, honnan jutott eszembe, de felhívtam, és kinyitott nekem, szombaton már majdnem este. Megúsztam. Mindig emlékezni fogok erre a tüneményes, nagyon tehetős, és mégis nagyon egyszerű emberre. Arany szíve van.

Mi az a hétvége?

Lenyomtam egyben a szerdát, gondoltam, ma alszok, és majd később bemegyek, csörög a telefon, lemászok, kiderült, hogy a Györgyike nem tudja felemelni a jobb kezét, Zolika bevitte a kórházba, na akkor be, ma végignyomtam, holnap ráadásul 11-ig vagyunk.  Éljen! Györgyuszt sajnálom, valami izomgyulladása van, jövő csütörtökön kell visszamennie, besínezték, a pénz miatt nagyon izgul, de legalább pihen egy kicsit. Annyira igaz, hogy "Anya, mi az a hétvége? Én azt nem tudom, mert a vendéglátásban dolgozom." Szabad délután, szabad este, mindig, vagy Vasárnap? Azt sem tudom, milyen már. Mindennek oka van? (van gyönyörű, piros és kék fonalam, és fehér tornacipős korszakomat élem) Annyira kellene valami felemelős, felvidulós könyv, éjjel az ágyban elalvás előtt.

Mi történt?

Voltunk a temetésen. Nagyon szomorú voltam, sírtam is, mert sajnáltam nagyon a Rozikát. Nagyon szép idő volt, és egy kicsit a Péterrel sirattam a gyerekkoromat, nagyon sok szép emlék kötődött hozzájuk, a nyaralások. A rokonokkal olyan ritkán találkozunk, hogy már meg sem ismerjük egymást. Utána volt egy kis összejövetel, Marcsi volt ott, a Pista, az Erika, az Andi aranyos volt nagyon, beszélgettünk, emlékeztünk, milyen érdekes, hogy nevettünk is, még a Rozika is, előkerültek a vicces történetek, egy temetésről, amikor a Péter annyira igyekezett fényképezni, hogy beleesett egy frissen kiásott sírba. Sanyi bátyám meg szörnyülködött, hogy ez már meg milyen. A falu nem változott semmit, csendes és szép. Este értünk haza.

Másnap éjjel fél tízkor, zárás előtt,  beállítottak ismét a NAV-osok. Hajnali egyig vizsgálódtak, ők is fáradtak voltak, én is, nem találtak semmit. Most szerintem próbavásárlás következik.

El ne felejtsem soha

Bölcsiben ebédelnek. Dádira rászólnak, hogy ne játsszon a kanalával. Mégis játszik, kiborul a leves. Évi dadus kiabál. Dádi megy kezet mosni, magában hangosan  mondja. Na, kiborult a leves, az Évi meg kiabál....

 

A magas sarkú új cipő

Nem gondoltam volna, hogy elfelejtem, hogyan kell nagyon magas sarkú cipőben járni. Zolikával elindultunk, igyekeztem normálisan menni, úgy fájt a lábam, visszaértünk, mondtam Istvánnak, gyere értem, kérdezte, sétáljunk, mondtam, azért kell értem jönnöd autóval, mert nem tudok menni, perszeee sétálni, itthon fél óráig görcsölt a talpam. 
Más. Apu megkapta az injekciót, jól van, otthon.

Kép forrása: Net

No kérem

Rám teljesen jellemző. Jól vigyázz, mit kérsz mert megkapod. Lehet, hogy nem vagyok túl okos, és nem tudom a jót kihozni a helyzetből, mert nagyon nem találok pillanatnyilag benne jót, Dödi azt mondta, írd meg, de ezt nem lehet, mert leírva már nem olyan, vagy nincs bennem írói véna, pedig gyakran egy vígjátékkal ér fel, amikor a néző azt mondja, ilyen nincs, de bizony kérem van. (Bata, és marketing)

Forrás: Net

 

 

09.20. 00.óra 35 perc Szombat

Immár lezuhanyozva. Vége egy újabb napnak, számolás, és számolás.

Aggaszt, hogy behívják a tartalékosokat, és aggaszt a "hadgyakorlat" is. A Nagyapám két háborút élt át, az Apám egyet, nem szeretném, ha most mi következnénk. Nem magam miatt, a gyerekeimet féltem. Mert ha ők is menekülnek, és őket sem fogadják be. Elindul egy népvándorlás? A háborútól ments meg Uram minket.

09.19. Szombat, 00óra 55 perc

Fél órája értem haza. Holnap 10-re vissza. Ma felhívott a Flóra, hogy szeretne jönni, szerdára kapott napot. A Lütyi is készülődik vissza, akkor ki megy?

 

09.18. Péntek

Túléltem a Dominót, (utalás), a Batát, (Zolika), a tojásost, (Györgyusz). Bezár a Kikelet. Jah, és az Atti csodásan debütált a diszpécser szerepkörben!

09.17. Csütörtök

Beszéltem Apuval. Nem tudjuk mikor lesz a temetés. Apu kedden kap injekciót a szemébe. Nem akar ott maradni a kórházban. Utána rögtön haza. Pedig biztos, hogy nem maradhat egyedül. Tesómmal beszélni.

220000 a Bata. Éljen. A nagy mindig történik valamiben elfelejtettük a kölcsönkapott kanalakat. Ez is éljen.

09.16. Szerda

Meghalt a Péter. Soha nem kerültünk igazán közel egymáshoz, nem voltak nagy beszélgetések, mégis sokszor eszembe jutott ma. Lezárul egy korszak, elindultak azok az emberek, akik gyerekként nekem a felnőttek voltak. Akiktől tanultam, akiket figyeltem, és voltak, akiket utánoztam. Rozikát nagyon-nagyon sajnálom. Egyedül maradt. Elment a másik fele.

Forrás: thisiscolossal.com

                            

09.15. Kedd

Mélyen aludtam, hallottam lent csörög a telefonom, nem veszem fel, csörög, és csörög, és csörög, nem hagyja abba, lemásztam azzal az elhatározással, hogy most aztán, mi történhetett ami ennyire fontos, aztán mégsem, mert azt mondták, hogy ott vannak a NAV-osok. Délután fél négy volt, mire elmentek, na akkor indulás haza, keresem a lakáskulcsot, nem találom, Dödi jött elém, aki szintén nincs jó passzban, az övével jöttem be.

Forrás: saatchionline.com

 

09.14. Hétfő

Lassúúúúúúúúúúúúúúú a géééééééééééééépeeeeeeeeeeem, naaaaaaaaaaaaagyooooooooooooon.

Elfáradtam. 10-től, 10-ig. Ami több is. Dödi bejött, holnap majd beszélünk.

Forrás:net

 

09.13. Vasárnap

Délután egy óráig aludtam, István főzött édes-savanyú csirkét rizzsel, zsemlét is ettem hozzá, az volt a "reggelim" is. Dödi is hazajött, az ebéd, és a foci miatt, mert este mennek, délután zuhany, kivasaltam a mostani kedvenc felsőm, kockás, és bő, szeretem, beágyaztam, találkozás Sziszivel és Dádival, nagyon fürge, én meg lomha vagyok, futóbiciklivel volt, túlparázom az egészet az autók miatt, mire feljutottunk a Sétatérig ötször kaptam frászt, onnan már jó volt, aztán egy kis játszótér, szépen haladnak a házzal, Dádika nagyon aranyos, csak szegény alig lát, még jó, hogy tudja ki vagyok, puszit nem nagyon akar adni, remélem azért szeret. Közben többször telefon, elfogy a szalámi! Honnan szerzünk vasárnap szalámit? Z. is keresett, azt hiszi beköltöztem? Este hívjam.

Voltak nagyon boldogságos pillanataim is, elsősorban Dádika, Sziszi, Dödi, az idő, hogy olyan nagyon kellemes, illatos volt ma levegő, és, hogy végre jól vagyok öltözve, jól érzem magam, és mindig eszembe jut a gyerek, aki annyira szeretett volna szép ruhákat, de csúnyának látta magát, meg pénz sem nagyon volt rá, sétáltam lefelé a Hunyadin, kezemben a Dani által hozott füge, és szőlő.

Forrás: sakurako22.tumblr.com

09.12. Szombat

Este bevásárlás, végre magunknak is vettünk itthonra ennivalót, mert hetek óta csak vaj, és paprika, meg zsemle van itthon. A zöldségért a Dorina, és az István mentek el reggel. A Szepit nem tudtam elérni.

Tegnap, és ma

Tegnap és ma, két csoport, az egyik 59 fő, a másik 29. Az elsővel semmi probléma, csak kínlódva jött rá össze a pénz, aztán, ahogy jött, el is ment, kifizettem az Attit, befizettem a céges telefonszámlát, aztán újabb vásárlás már az estére. Nem is tudom, hogy tudtam úgy zárni, hogy mindenki megkapta a fizetését, és még a mai csoportra is tudtunk vásárolni. Igaz a húst ma reggel az Atti fizette, este adom majd oda a Györgyusznak, és az majd elviszi neki. A reggel is jól indult, Atti telefonált, hogy elromlott az autó, a 8-as busszal jönnek, akkor ki megy a húsért, a Zolika, gondolom nagyon örült, mire beértem már rotyogott minden, Atti el, csoport jön, kitálalás, előétel, a főételből kettőt visszaküldenek, pedig megrendelték, hogy nem kell, mit csináljak vele, nem lehet már kiadni, nem baj, kifizetik, de helyette az italt ebben az árban ne számoljuk jól van, rendben, szükség van a vendégre, de miért kell az ilyet, egy percig nem lennék felszolgáló, lóg a belük rendesen, kártyával fizettek, újból kezdhetem a gyűjtést a mai árura, aztán este a holnapira, éljen a vasárnap zárva tartás. Fáradt vagyok, mert a Katát nem merem egyedül hagyni, annyira miss. Tegnap az Évinek is  mondtam, bent vagyok állandóan.  István a cs betűt s-nek olvasta, így most van 10 kg sertéscombunk. Meg cuki hajpántom, kettő, és mutatóujj gyűrűm. Ma Györgyusz van, így aztán lazulok, mert este vissza.

Forrás: etsy.com