"A magyar HBO legújabb saját gyártású dokumentumfilmje a
világ egyetlen vak, fekete öves aikido-mestere,
Németh Vilmos portréját mutatja be.
A Tóth Péter Pál rendezte Fehér kard május 31-én látható az HBO-n. A Fehér kardból egy olyan embert ismerhetünk meg, aki fogyatékossága ellenére az életet teljességében meg akarja és meg is meri élni.
A legenda szerint élt egy vak szamuráj, Zatoichi, aki a kiszolgáltatottak védelmezésére tette fel az életét. Úgy tartják, a legyőzhetetlen hős valójában harcos kedvű démon, aki évszázadonként újjászületik, hogy segítse a bajba jutottakat. Zatoichi legutóbb Takeshi Kitano 2003-as filmje, A szamuráj miatt vált nemzetközi ikonná.
A magyar HBO legújabb saját gyártású dokumentumfilmjében, a Fehér kardban a „magyar Zatoichi”-ként is emlegetett vak aikido-mestert, Németh Vilmost mutatja be.Németh Vilmos egy a több mint negyvenezer súlyos látássérült közül. A fiatalember nem született vakon, egy betegség következtében fokozatosan veszítette el látását.
Tizenhat évesen diagnosztizálták nála a retinitis pigmentosa nevű – eleinte farkasvakságot, később teljes vakságot okozó – örökletes betegséget. Tizenkilenc évesen a látása után az édesanyját is elveszítette, és rá hárult a családfenntartó szerepe. Kezdetben telefonközpontosként dolgozott, majd gyermekei születése után gyógymasszőrként teljesedett ki az élete.
Az aikido lényege, hogy a védekező fél a támadó mozdulataiból kiindulva indít ellentámadást, és az ellenfél energiáját használja annak legyőzésére. Németh Vilmos is e filozófia szerint él: fogyatékosságából előnyt kovácsol, érzékszervi hiányosságát megpróbálja egy tartalmas élet megteremtésére használni. Úgy véli, vaksága valójában ajándék, amely megtanította az élet teljesebb, mélyebb szemléletére.
Egy alkalommal megtámadták az utcán, ám gyerekkori karate-tanulmányainak köszönhetően sikerült elhárítania a támadást. Az eset után elhatározta, hogy megtanulja rendesen megvédeni magát.
Aikidózni kezdett, és a sportágban legendásnak számító Verebics Antal tanítványa lett, 2005-ben pedig fekete övet szerzett – és ezzel ő lett a világ első és egyetlen fekete öves, vak aikido-mestere.A Vilmost ért támadás persze nem egyedi, a megközelítőleg 1.700 tagot tömörítő Vakok és Gyengénlátók Hermina Egyesületénél például havonta mintegy három-négy utcai rablótámadást jelentenek be. Vilmos elhatározta: segít látássérült társainak, hogy hozzá hasonlóan, ők is meg tudják védeni magukat. Így többféle harcművészeti ág és küzdősport elemeit ötvözve – barátaival (Magaskövi József, Farkas Tamás) közösen – kifejlesztett egy könnyen elsajátítható önvédelmi módszert, kifejezetten vakok számára, melyet tanít is. A módszer a szimbolikus fehér kard nevet kapta.
Vilmos a jogi pályán is szeretne érvényt szerezni a fogyatékkal élők jogainak. E film bemutatásával nagyjából egy időben államvizsgázik a Pázmány Péter Katolikus Egyetem jogi karán. Határozott célja, hogy a vakokat felkészítse arra, hogy a fogyatékosságuk miatt őket érő jogsértések ellen jogi eszközökkel meg tudják védeni magukat. Ezenkívül azokkal a tankönyvkiadókkal is szeretné felvenni a harcot, amelyek nem teszik vakok számára használható módon hozzáférhetővé könyveiket.
Tóth Péter Pál rendező egy újságcikkben olvasott először Németh Vilmosról. Felkeltette az érdeklődését a szokatlan tartású és kitartású vak ember története. Az alkotók csaknem egy éven át követték Vilmos sorsának alakulását, jó néhány helyszínen, jó néhány szituációban: hogyan végzi a munkáját, hogyan tanul, vagy hogyan edz és tanít.
A Fehér kardból egy olyan embert ismerhetünk meg, aki fogyatékossága ellenére az életet teljességében meg akarja és meg is meri élni. Nemcsak sportol, tanít és a jogi pályára készül, de a saját korlátait is folyamatosan feszegeti (például elindult a Kinizsi 100 teljesítménytúrán). Megismerkedünk gondolataival, az általa képviselt életfelfogással, de megszólalnak családtagjai, sporttársai és utcai támadást elszenvedő, tanítványaivá váló látássérültek is. Vilmos maga is „látta” a filmet, az alkotók „fordítottak” neki. A legapróbb részletekig elmesélték, mi látható a képernyőn, és figyeltek arra, hogy semmi olyan ne kerülhessen a filmbe, amely bármilyen szempontból kiszolgáltatottá tehetné őt vagy bármely szereplőt. Ahogy Vilmos számára, úgy sorstársai számára is érhető lehet a történet: „A Fehér kard akár csukott szemmel vagy éppen vakon is követhető. Más kérdés, hogy a látványvilág, amely meghatározó, sajnos nem közvetíthető másként, csak ha nézik” – fejti ki Tóth Péter Pál.
Az alkotók törekedtek rá, hogy ne a fogyatékosság oldaláról közelítsék meg Németh Vilmos történetét. Bár Tóth Péter Pál hiszi, hogy „lesznek, akik ezentúl más szemmel néznek látássérült vagy akár más módon fogyatékosnak tekintett embertársaikra”, a Fehér kard célja ennél sokkal több. Komolyan vették Vilmos kijelentését, miszerint nem tartja magát fogyatékosnak, mert csak az fogyatékos, akiből a szeretet hiányzik.
„Az az életerő, az a méltóság és tartás, amit Vilmos mások felé is sugároz, és amelyre másokat is felszólít, nem egy csökkent értékű ember udvariasan megtapsolandó produkciója, hanem egy valóságos, hiteles és igen magasrendű életterv, amelyből sokkal többet tanulhat egy magát egészségesnek tekintő ember, mint csupán a fogyatékkal élők mélyebb megértését” – magyarázza a rendező.
A Fehér kard rendezője, Tóth Péter Pál az elmúlt húsz évben rendezőként, vágóként és video-operatőrként dolgozott. 1990 óta önálló filmkészítőként történelmi, kultúrtörténeti és néprajzzal kapcsolatos témákat dolgoz fel dokumentumfilmjeiben. Filmjeinek zömmel rendezője, operatőre és vágója is, gyakran producerként is részt vesz a munkában. A Fehér kard május 31-én, csütörtökön 22:35-kor látható az HBO-n."
