Hajléktalan...

Rossz, ha rám nézel, és látom, hogy látsz.
Mert érzem, nem jól nézel.
Hideg a szemed.
Lenézel.
Többre tartod magad.
Egy senki vagyok.
Félsz tőlem.
Azt gondolod én tehetek róla, hogy itt ülök a padon, koszosan és piszkosan.
Mert nem kellene itt ülnöm.
Azt gondolod nem kellene élnem.
Talán már nem is élek.
Csak vagyok.
Sok mindent nem tudsz.
Nehéz a fürdés.
Étel még van.
Adnak.
Félünk egymástól.
De összeverődünk, együtt könnyebb.
Könnyebb elviselni a tekinteteket.
Tudjuk, eltűnhetünk.
Nem hiányzunk.
Nehéz.
Fel kellene állni.
Megfürödni, kérni tiszta ruhát.
Munkát keresni.
Magyarázkodni.
Eltompultam.
Csak ülök ezen a padon.
Iszom.
Akkor felejtek.
Jó lenne visszakerülni.
Csak ülök a padon.
Most jó.
Ne nézz rám.
Nem létezek.
Nézz át rajtam, mert úgy könnyebb...nekem.
Nem akarok szégyenkezni.
Ha nem nézel rám...
Akkor embernek érzem magam.
Éjszaka rossz.
Mert félek.
Talán a rendőrség előtt kellene aludni egy padon.
Miért nincs a rendőrség előtt egy pad?
Kellene egy kutya.
Együtt ennénk.
Nem lennék egyedül.
Szeretne engem.
A kutyák jók.