Az egyik milliomos, vagyis a férje. Van egy lakásuk Miamiben, Hawaiin, és kettő Magyarországon.
Vacsorák, jó minőségű ruhák, évente többször utaznak, és drága szállodákban hajtják álomra a fejüket.
A másik szegény. Önkormányzati bérlakásban él, három gyerekkel, másfél szobában, egyik napról a másikra. Állandóan szorong, hogy miből mire...mert nincs. Manapság már testi tüneteket is produkál. Mert az állandó szorongás megbosszulja magát.
A gazdag telefonon keresztül oktatja, mert szerinte túl sokat költ. Ezt nem is értem.
Azon gondolkodom, miért, hogyan leszünk ilyenek.
Mert az igaz, hogy felnőtt mind a kettő. Meg az is, hogy mindenki oldja meg a saját problémáját. Én akkor sem értem.
Mert a gazdag tesó könnyedén segíthetne, talán észre sem venné. Mégsem. Talán ezért van az a mondás, hogy „Könnyebb a tevének a tű fokán átmenni, hogy-nem a gazdagnak az Isten országába bejutni.” (Máté 19, 24)
Ha már a testvérek egymással nem törődnek, akkor nem is lehet csodálkozni a javak igazságtalan elosztásán.
Körbenézve általános jelenség, saját családomra is jellemző. A tesóm és én sem vagyunk valami hű de nagy szeretetben. De bennünket így neveltek. S ha baj lenne, tudom, segítenék. De ők gyerekkorukban nagyon szerették egymást. Akkor miért?
Vacsorák, jó minőségű ruhák, évente többször utaznak, és drága szállodákban hajtják álomra a fejüket.
A másik szegény. Önkormányzati bérlakásban él, három gyerekkel, másfél szobában, egyik napról a másikra. Állandóan szorong, hogy miből mire...mert nincs. Manapság már testi tüneteket is produkál. Mert az állandó szorongás megbosszulja magát.
A gazdag telefonon keresztül oktatja, mert szerinte túl sokat költ. Ezt nem is értem.
Azon gondolkodom, miért, hogyan leszünk ilyenek.
Mert az igaz, hogy felnőtt mind a kettő. Meg az is, hogy mindenki oldja meg a saját problémáját. Én akkor sem értem.
Mert a gazdag tesó könnyedén segíthetne, talán észre sem venné. Mégsem. Talán ezért van az a mondás, hogy „Könnyebb a tevének a tű fokán átmenni, hogy-nem a gazdagnak az Isten országába bejutni.” (Máté 19, 24)
Ha már a testvérek egymással nem törődnek, akkor nem is lehet csodálkozni a javak igazságtalan elosztásán.
Körbenézve általános jelenség, saját családomra is jellemző. A tesóm és én sem vagyunk valami hű de nagy szeretetben. De bennünket így neveltek. S ha baj lenne, tudom, segítenék. De ők gyerekkorukban nagyon szerették egymást. Akkor miért?
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése