Van egy "hagyomány", én változatlanul folytatom, hogy ha egy mesterembert kihívunk, lehet az víz...gáz...vagy akármi, megkérdezem kér e egy kávét, üdítőt, vagy vizet, és ha elvégezte a munkát, akkor természetes, hogy esetleg megmossa a kezét, amihez adok tiszta törölközőt.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Újra
Tegnap az Eset nem jött be. Egyszerűen nem jött be. Igaz az Esetnével beüzente, hogy kicsit késik. A kicsitből egész nap lett, és akkor már ...
-
"Inci, Finci és a kis Picurka Elindultak hosszú útra. Kristályfolyamon hajóztak, Míg tengerre futottak. "Hová mentek? Mit csinál...
-
– Ez lelkem, az Emlékezés szigete. Idejössz el majd, ha nagy leszel, mindig idejössz, ha bajok érnek a világban. Ha megbántanak… ha megütne...
-
Faji megkülönböztetés avagy (kék szem kontra barna szem, esetünkben cigány kontra magyar) A kísérlet"Kezdeményezésünk alapját Jane Elliott amerikai tanítónő kutatásai nyújtották. Elliott a feketék és a fehérek közötti nagyfokú...
Én is ezt láttam annak idején a szüleimtől, és ugyanúgy folytatom én is ezt a 'hagyományt'.
VálaszTörlésUgye! Nekem furcsa, hogy ez már sok sok emberre nem jellemző. :(
VálaszTörlésBizony, nem jellemző.
VálaszTörlésEgy apró példa: a férjem vill.mérnök és csupán szívességből, elment egy volt kolléganőmhöz megoldani egy villamossággal kapcsolatos problémát. Kínlódott vele elég sokáig, míg sikerült neki megjavítani. Órákat volt ott, és még egy pohár vízzel sem kínálták meg. Pedig nem vadidegen ember volt számukra. Hozzá kell tennem, hogy a férjem (számára ez természetes volt) egy forintot nem kért el a segítségért.
Nálam ilyen elképzelhetetlen lenne.
Ilyenkor szoktam mondani: nem vagyunk egyformák:)
De miért a jó hagyományok tűnnek el?
VálaszTörlés