Fárasztó, néha lassú, néha gyors, jó is meg rossz is. A legszebb a vége volt. Amikor kulcsra zártuk az ajtót, és tudtam, hogy holnap nem kell mennem. Nahát...
Tegnap Geri befestette a hajamat...így jár az ember lánya, ha férfiuralom van. Pacsmagolgatta, közben a hajam mint a boglya állt szanaszét, időnként felkiáltott, hogy na most már érti, meg ráérzett, mert matematikus az agya, és azért amíg nem érti nem tudja, de most már érti, és ezért tudja, beleejtettük a fésűt a festékbe, a festék fekete, időnként a fésűt úgy megrántotta, hogy visítottam, mint a malac. Lemosás után a festés tökéletes lett, mindenhol fed, nincsenek kihagyott foltok. Tényleg ráérzett, csak egyedi a technikája. Januárban visszautazik, na akkor ki fog festeni...a Dávid...valószínűleg...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése