Először.
Úgy tartottam helyesnek, ha most csak mi ketten megyünk, és nem rohanjuk le őket négyen.
A fiúk majd a jövő héten.
Fontos az újszülött nyugalma.
Mikor elindultunk, még ébren volt, mire odaértünk, már szundikált, aztán felsírt, de Dani egy kicsit tartogatta, és újból elaludt.
Mi a szobában halkan beszélgettünk, és közben néztük, mert rá lehetett látni a kiságyban pihenő buksijára.
Olyan tökéletes.
Nem éreztem úgy, hogy fel kellene vennem, mert aludt.
Szeretni úgy is lehet, ha nem bolygatjuk.
Érdekesen változnak a gondozási szabályok, nekünk még mérlegen kellett mérni az evés mennyiségét, most percekben mérik.
Hason altattunk, most oldalt.
Jó, hogy Dani sokáig otthon lesz, így Sziszi nem egyedül birkózik meg az újdonsággal, mikor, mit, és hogyan. Tud pihenni is. Persze mennénk segíteni, ha kellene, de mégis más Apa és Anya. Hárman.
Amíg ott voltunk békét éreztem, és tudom, hogy amikor vele leszek, leszünk, a világ arra az időre egy teljesen tökéletes hely lesz.
jaj, én nem bírnék olyan nyugodt maradni:) én én én ott állnék, és csodálnám és nézném és és és alig várnám, hogy hozzáérjek:)
VálaszTörlésIgen...ott állunk és csodáljuk, és szeretnénk hozzáérni... de ő alszik. Az alvása pedig mindennél előbbre való:))) Az én vágyaim most nem számítanak:)
VálaszTörlésjóvanna:) megértem én, biztos visszafognám azért magam én is:)) de ....:))
VálaszTörlésNem mondom, hogy könnyű:)))
VálaszTörlésőszinte leszek: nagyon-nagyon irigyellek:))
VálaszTörlésElőbb vagy utóbb Te is át fogod élni:)
VálaszTörléshááát, nem mostanában lesz:(
VálaszTörlésNem irigyellek, de bízom benne, hogy nemsokára énisénisénis :-)
VálaszTörlésOrsi:)
VálaszTörlésEzt soha nem lehet előre tudni:)))
Perenne:)
VálaszTörlésLehet:)Új korszak:)
Mucus, többek között ez az egyik félelmem a nagymamává válásom kapcsán, hogy tudok-e majd bölcsen háttérbe húzódni az óriási tapasztalatom ellenére és hagyni szülővé válni a fiatalokat.
VálaszTörlésMondtam, hogy majd jövök lesni, Te jól csinálod :)
Igyekszem:)
VálaszTörlés