A csecsemőnevelés és gondozás is állandóan változik. Az én időmben mérleg, most idő.
A csecsemő ideális esetben eszik, alszik, emészt, és sír. A sírással kommunikál velünk. Jelzi, hogy éhes, fáj a hasa vagy arra van szüksége, hogy valaki felvegye, magához szorítsa, sétálgasson vele, beszéljen hozzá. Hiszen 9 hónapig a lehető legszorosabb kapcsolatban állt az Anyával, nem könnyű megszokni az új helyzetet.
A gyerkőceimet Dr. Spock könyvvel a kezemben gondoztam, főleg az elején nagyon sokat segített. Tudom többször átdolgozták, mert voltak módszerek melyeket károsnak tartottak, de alapjában véve mindenről írt.
"Spock doktor első szavai az aggódó szülőkhöz: "Önök sokkal többet tudnak, mint gondolnák."
Azon generáció szüleinek (és végül is a generáció tagjainak is), amelyben a legtöbb gyermek született az Egyesült Államok történetében, Spock doktor könyve volt a gyereknevelés bibliája. És valóban csak a Biblia jelent meg ennél több példányban világszerte, hiszen 50 millió kötetet adtak el ebből a könyvből.
Nem az volt a fontos, hogy Spock mit tudott a gyermekekről, hanem az, amit a szüleikről tudott - illetve azon félelmeikről, amelyekkel még maguk a szülők sem voltak tisztában.
Nem az volt a fontos, hogy Spock mit tudott a gyermekekről, hanem az, amit a szüleikről tudott - illetve azon félelmeikről, amelyekkel még maguk a szülők sem voltak tisztában.
"Ne féljünk attól, hogy bízzunk a saját józan eszünkben," tanácsolta Spock.
"Egy gyerek felnevelése egyszerű feladat, ha nem bonyolítjuk túl a dolgot, bízunk a megérzéseinkben és betartjuk az orvos utasításait."
Ez újdonságként hatott a bizonytalan szülők számára, akik addig jobb híján csak száraz kézikönyvekre, a viktoriánus erkölcsi tanításokra és a szomszédok-anyósok jóakaratú de hozzá nem értő tanácsaira támaszkodhattak.
Spock úgy beszélt mindenről - az etetésről, a bilizésről, az elsősegélyről, a fegyelmezésről, a tesi és érzelmi fejlődésről -, hogy eközben nem tekintette a szülőt tehetetlen szamárnak. "Olyan, mintha egyenesen hozzám beszélne," írta egyszer egy hálálkodó anya egy levélben, "és tudná, hogy értem, amit mond."Spock tényleg azt tartotta, hogy a szülők fogékonyak, de tudta azt is, hogy félnek attól, hogy vészhelyzetben rosszat, esetleg végzeteset tegyenek.
Spock úgy beszélt mindenről - az etetésről, a bilizésről, az elsősegélyről, a fegyelmezésről, a tesi és érzelmi fejlődésről -, hogy eközben nem tekintette a szülőt tehetetlen szamárnak. "Olyan, mintha egyenesen hozzám beszélne," írta egyszer egy hálálkodó anya egy levélben, "és tudná, hogy értem, amit mond."Spock tényleg azt tartotta, hogy a szülők fogékonyak, de tudta azt is, hogy félnek attól, hogy vészhelyzetben rosszat, esetleg végzeteset tegyenek.
A család, amelynek 1946-ban szánta a könyvet, ma már nem létezik, és Spock tudta ezt. A mai szülők "egy teljesen összezavart társadalomban nevelik fel a gyerekeiket," mondta egy alkalommal: a vasárnapi apukák, a dolgozó anyák - és a megkérdőjelezhető értékek - társadalmában. Csak a bárányhimlő és a rubeola nem változott" Megjelent: The Boston Globe
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése