Jobban szeretem, az esendő, önmagukkal vívódó embereket, mert elriaszt amikor valaki teljesen tökéletesnek érzi magát...nem tűnik hitelesnek...vagy amikor kialakul egy vélemény, és csak az lehet a jó, nem is mérlegel, nem is gondolkodik...ott valami baj van...ez olyan kizárás...csak egy bizonyos kör, és más senki, mert esetleg az másként gondolkodik. A. tegnap azt mondta, hogy én az elesetteket szeretem. Ez igaz....szeretem a talpraesetteket is, de ami igazán dönt az a tolerancia és a szelídség, de olyan is van, aki nagyon jószívű, de takargatja, én azt is szeretem.
2012. dec. 1.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Újra
Tegnap az Eset nem jött be. Egyszerűen nem jött be. Igaz az Esetnével beüzente, hogy kicsit késik. A kicsitből egész nap lett, és akkor már ...
-
"Inci, Finci és a kis Picurka Elindultak hosszú útra. Kristályfolyamon hajóztak, Míg tengerre futottak. "Hová mentek? Mit csinál...
-
– Ez lelkem, az Emlékezés szigete. Idejössz el majd, ha nagy leszel, mindig idejössz, ha bajok érnek a világban. Ha megbántanak… ha megütne...
-
Faji megkülönböztetés avagy (kék szem kontra barna szem, esetünkben cigány kontra magyar) A kísérlet"Kezdeményezésünk alapját Jane Elliott amerikai tanítónő kutatásai nyújtották. Elliott a feketék és a fehérek közötti nagyfokú...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése