Tegnapelőtt 14 óra, tegnap 16. Éjjel fél egykor poroszkáltam haza. Félóránként történt valami. Az alacsony vérnyomásom kezelve van. Nem jött be a beosztott futár, állandóan elfogyott a sajt, aztán a csirke, majd a karaj. Meg úgy közben minden. Nahát. "Hogyan mondjam el Neked, amit nem lehet, mert szó az nincs..." Ehhh...
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
-
"Inci, Finci és a kis Picurka Elindultak hosszú útra. Kristályfolyamon hajóztak, Míg tengerre futottak. "Hová mentek? Mit csinál... -
– Ez lelkem, az Emlékezés szigete. Idejössz el majd, ha nagy leszel, mindig idejössz, ha bajok érnek a világban. Ha megbántanak… ha megütne...
-
-Én nem tudok olvasni. -Akkor miért lapozgatja állandóan az újságot? -Nézem a képeket, és megpróbálom kitalálni, miről írhatnak. ( E...
hogy mondd el? írd le! :) itt, nekünk:)
VálaszTörlésFél óránként tömény stressz. :(
TörlésÉnekeld! :-D
VálaszTörlésDúdolom. :)))
TörlésNem hallom! :-D
TörlésPedig dúdoltam. :)
TörlésHiába! öregszem :-)
Törlés:) Ugyan már!
TörlésJajj, Anyon! Ennyi stressz, jó hogy bírod! Én, szerintem, kipurcannék az első napon. Te nagyon erős vagy (még ha ezt nem is hiszed el magadról) :)
VálaszTörlésKénytelen vagyok bírni. Egy picike mosoly. :)
Törlés