Lazítani...

Tegnapelőtt este tízre be kellett mennem, és megtanulnom az ital leltárt, vagyis a standot. Sziszt kértem meg, hogy segítsen. P. rendes volt, mert ott maradt velünk. Egy idő után már érdekelni is kezdett, csak ne lenne az a sok öntögetés. Dödi jött értünk, hajnali egyre végeztünk, reggel vissza. Tegnap egész nap sajtot számolgattam, meg sonkát, ismét többszöri bevásárlás, mennyi pénzünk marad estére, meg másnapra, bért csak annak tudtam adni, akinek nagyon kellett, mert még hazamenni sem tudott volna.  :( Még a telefonomat is otthagytam. 

Várom a napot, a meleget, amikor ki lehet feküdni a tó partjára, és barnulni, nézni a felhőket.