2014. ápr. 12.

Kilenc gyermek története...

"Ez a rendkívüli cikk kilenc gyermek története volt, akik az 1998-as olimpiai táborban töltött idejük alatt összebarátkoztak. Egy reggel ugyanabban a számban, ugyanazon a versenypályán indultak valamennyien. A startpisztoly hangjára megindultak a pálya másik végében lévő célvonal felé. Az elbeszélést
egy Down-kóros kisfiú teszi oly lenyűgözővé. Amint a többi versenyző tovaszökdelt a pályán, és minden ügyességét latba vetve törekedett a cél felé, ez a különleges fiúcska lelassított, és visszapillantott a startvonalra. Észrevette, hogy egyik társuk a verseny kezdetekor elesett, és azért küzd, hogy lábra tudjon állni. A Down-kóros fiú hirtelen megállt, megfordult, és elindult vissza a barátjáért. Egymás után sorra a többi versenyző is észrevette, mi történt; sarkon fordultak, és követték társukat, mígnem mindannyian visszagyalogoltak addig a pontig, ahonnan elindultak. Talpra állították barátjukat, egymásba karoltak, és együtt sétáltak végig a pályán a célig. Abban a pillanatban ez a kilenc gyermek újraértelmezte a verseny szabályait. Miközben az óra tovább ketyegett, ők átlépték az idő és a sport korlátait, hogy egy olyan élményt éljenek ár, melyben a maguk módján valamennyien egyszerre érték el a célt. Egyikük számára sem lett volna értelme a többiek nélkül érkezni be a célba." Gregg Braden

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Újra

Tegnap az Eset nem jött be. Egyszerűen nem jött be. Igaz az Esetnével beüzente, hogy kicsit késik. A kicsitből egész nap lett, és akkor már ...