Ragyogás a sötétben - Stephen King portré

Szeretem, mert könyveiben mindig a jó harcol a gonosz ellen. Felnőtteknek ír meséket. Történetei  nagy részében a jó győz. Mintha gyerek lennék újból.

Kedvenceim:
Halálsoron
"Hiszem, hogy a világban létezik a jó, amelyet így vagy úgy áraszt magából a szerető Isten. De hiszek egy másik erőben is, amely éppen olyan valós, mint az Isten, akihez egész életemben imádkoztam, és tudatosan azon munkálkodik, hogy minden tisztességes elhatározást romba döntsön. Nem a Sátán, én nem hiszem, hogy a Sátán lenne (bár hiszem, hogy ő is valóságos), hanem a diszharmónia démona, valami vásott és ostoba dolog..."

Nem jön a szememre álom
"Előbb-utóbb visszatér minden, amiről azt hiszed, hogy magad mögött hagytad. Legyen jó vagy rossz, visszatér."

A két Rose
"A festmény sem témáját, sem kivitelezését tekintve nem különbözött lényegesen mindazon képektől, amelyek ország-, sőt világszerte ott penészednek a zálogházakban, a régiségboltokban vagy az út menti kiárusításokon, de ahogy Rosie rámeredt, szemét és lelkét az a vegytiszta, látomásos izgalom árasztotta el, amilyet csak az ember egész lényét felkavaró műalkotások gerjesztenek - a dal, amely megríkat, az elbeszélés, amely hirtelen, ha csak időlegesen is, más szemszögből láttatja velünk a világot, a vers, amelynek hallatán örülni kezdünk az életnek, a tánc, amely néhány percre elfeledteti, hogy egy napon mi is meghalunk."

Atlantisz gyermekei
"Ne aggódj, Dickens kivégzésekről és sok más izgalomról is írt, olvashatsz távoli, ismeretlen helyekről. A könyvek csodálatosak."

Dolores Claiborne
" Az embernek néha szipirtyóvá kell válnia"

A remény rabjai
"- Van valami itt belül, amit nem vehetnek el. Nem nyúlhatnak hozzá. Ami csak a tiéd.
 - Miről beszélsz?
 - A reményről."

 Az
"Heten voltak, gyerekek – mind a heten a másság számkivetettjei: Bill, a bandavezér, mert dadogott; Ben, akit kövérsége miatt csúfoltak; Richie, aki mindig előbb jártatta a száját, és csak azután gondolkodott; Stan, akit zsidósága miatt közösítettek ki a többiek; Mike, akit a bőre színe miatt; Eddie, aki félt, szorongott, és persze súlyos asztmás volt, és végül az egyetlen lány, Beverly, aki csak szegény volt, rossz ruhákban járt, és akit az apja ütött-vert, testileg-lelkileg terrorizált. Ők jöttek össze, kötöttek életre-halálra szóló barátságot és vérszövetséget, ami oly nagy erőt adott nekik, hogy még a város életét pokollá tevő, huszonhét évenként feltámadó, gyermekekkel táplálkozó, ezerarcú szörnnyel is szembe mertek szállni odalenn, a város alatti kiismerhetetlen csatornarendszer labirintusában."

 Holtsáv 
"Mind azt tesszük, amit tehetünk, be kell érni vele... és ha nem érjük be, akkor is azt kell tenni. Semmi soha nem vész el. Semmi, amit meg ne lehetne találni."

Duma Key
"Az olyan barátságok, amelyek nevetéssel kezdődnek, erősek szoktak lenni."