Görgey Etelka

"Görgey Etelka teológus-lelkész, írói nevén Raana Raast legújabb kötete, a Csodaidők tetralógia befejező része, a Hazatérők. Megjelenése csak az interneten keresztül elért olvasók segítségével, önkéntes munkájukkal vált lehetségessé. A könyvterjesztők jelentősége csökken, rohamosan terjed az interneten történő könyvértékesítés, a közösségi oldalak pedig közvetlen kapcsolathoz teremtenek fórumot íróknak, kiadóknak és olvasóknak. 

Hogy miért válhat Nagy Britanniában valakiből egy könyvsorozat szerzőjeként a világ egyik leggazdagabb írója és miért reménykedik ugyanakkor egy magyar kolléganő, hogy finanszírozni tudja a negyedik kötetet, profitban nem is reménykedve, hasonló műfajban? J.K. Rowling az első kéziratával egy évig kilincselt és számtalan visszautasítás után sikerült kiadót találnia, Görgey Etelkának a 3000 kőrül játszódó regényének első és második része pár hónap alatt gazdára talált az Animus Kiadó gondozásában. Mivel ők forgalmazzák itthon a Harry Pottert, a két történet akár párhuzamos siker sztorivá is kerekedhetett volna.

A tetralógia félidejében a többi kiadó sem volt nyitott a folytatásra, a legtöbbjük csak akkor vállalta volna a publikálást, ha az írónő maga finanszírozza a megjelenés költségeit. A szerző teljes kockázatvállalása mellett sem voltak hajlandók 15%-nál több jutalékot ígérni. Görgey Etelkánál ekkor telt be a pohár. Nem adta fel, ezt rajongótábora sem hagyta. Folyamatos internetes jelenléte tovább fokozta az érdeklődést, a körkérdésére pedig, miszerint vállalnák-e előleg kifizetését annak érdekében, hogy megjelenjen a harmadik rész, egyértelmű igen volt a válasz. A rajongók összedobták a kiadás költségeit, sőt korrektúrában és tördelésben is asszisztáltak. Ingyen. A regény PR kampányát önkéntesként vállalta a szakma egyik neves cége, melynek vezetője maga is elkötelezett olvasó.
Az Animus több mint 1 millió forintja, amit Balázs István elmondása szerint a kezdetekkor reklámozásra költött, nem térült meg, bár utóbb elismerte, lehetett volna jobban csinálni. A könyv pozicionálásakor számos hibát ejtettek a mű gondozói. Azóta is vitatéma, hogy milyen besorolás alá essen a szerzemény. Sci-fi, mert az űrben játszódik, utópia, mert egy jövőbeli világot fest le? Az írónő maga is szembekerült a dilemmával, amikor egy könyvesboltban kérte, a regényt vigyék el a a gyerekkönyvek mellől. A cselekményben ugyanis bőven akadnak 16-os karikát érdemlő jelenetek. A Harry Potter analógia ezen a ponton meg is dől. A félreértések nem segítették a szakmai elfogadást, az olvasóközönség pedig nagyrészt a fantasztikus, tudományos irodalom berkeiből verbuválódik, 99%-ban a világhálón.
A terjesztés gyengéi akkor kerültek napvilágra, amikor a harmadik rész, az Árulás ugyancsak magánúton történt megjelenésekor beért a lelkes olvasók munkájának a gyümölcse: fellendült a kereslet az első két kötetre is. A vidéki érdeklődök azonban egyáltalán nem, a budapestiek pedig csak elvétve találták meg a könyveket az áruházak polcain. Görgey mégsem a kiadókat hibáztatja: „Magam sem tudom, hogyan élik túl a magyar könyvpiaci helyzetet a vállalkozások. Ha saját maguk nem foglalkoznak értékesítéssel, akkor évekre elhúzódhat a könyvekbe fektetett összegek megtérülése.” A POD cégek, azaz print-on-demand (magyarul igény szerinti nyomtatás) kiadók nyújthatták volna a könyvnyomtatás lehetséges alternatíváját, de az írónő szerint számára ez sem volt megoldás: nem volt garantált a minőségi szöveggondozás, és a megfelelő terjesztési hálózat, plusz még a teljes nyomdai költséget is neki kellett volna viselnie.
„A mi magánvállalkozásunk előnye, hogy nincsen raktárunk, nincsenek alkalmazottak, nincsenek jelentős havi költségeink. Mindent ketten csinálunk üzlettársammal, Pohl Lászlóval. A könyvnagykereskedések 50%, sőt akár 60%-os árréssel dolgoznak és sokszor bizományosi árusítást folytatnak. A fennmaradó összegből – amely csak akkor csorog vissza, ha a könyv valóban elkelt – a nagyobb kiadóknak ki kell fizetniük a nyomtatást, a borítótervet, a tördelőt, a raktározást, külföldi kiadvány esetén a fordítót, és a jogdíjakat. Ezért drágák itthon a könyvek. Nagy-Britanniában nagyságrendileg 200-300 forinttal olcsóbban hozzá lehet jutni egy Harry Potterhez, az USA-ban még nagyobb a különbség.

Görgey nem híve a kétezer forint feletti kötetenkénti árnak. Saját könyveit is drágállja: „Tervem, hogy redukáljam az előző kötetek árait, amennyiben az utolsó rész, a Hazatérők jól fogy. A négy részért ugyanis 8000 forintot kétgyermekes anyaként magam sem adnék ki.”  Nagy lehetőséget lát a webes árusításban, amely révén, a nagykereskedelmi résztvevő kihagyásával az árak drasztikusan csökkenthetők.” Forrás: Lukács Andrea