A Biblia itt kígyóról ír, aki rábeszéli az asszonyt, hegy egyen a tiltott fák gyümölcséből. Az asszony nem nagyon akar, de végül mégis rábeszéli az a dög.
Eszik belőle, ad a párjának is.
Ekkor nagyon érdekes dolog történik, "Megnyílik a szemük." Észreveszik, hogy meztelenek, fügefalevelet tekernek maguk köré.
Isten alkonyatkor sétálgat a kertben, ők meghallják, és elbújnak előle. Minden kiderül. Az asszony a kígyót okolja. Aki ki tudja már merre csúszkál. Isten nagyon dühös. Nincs így leírva, hogy dühös, de abból ami ezután következik, csak arra lehet gondolni, hogy nem örül.
Magyarázatok:
"Azonnali következmények
A bűneset után azonnal jelentkeztek a bűn máig jól ismert következményei, ami azt bizonyítja, hogy ezek törvényszerű velejárói az engedetlenség minden formájának, függetlenül annak jellegétől, és az általa okozott kár mértékétől. Ezek:
- a félelem (3,10)
- a szégyenérzet (3,10)
- a felelősség áthárítása (3,12)
Ez utóbbi, a tett következményei elöli ösztönös menekülés olyan méreteket öltött, hogy Ádám nemcsak a korábban annyira szeretett társára (1Móz 2,23), Évára hárította a felelősséget a saját hibájáért, hanem burkoltan, de mégis jól kivehetően Isten felelősségének a kérdését is felvetette: „akit te adtál mellém”. A helyzet szempontjából mellékes és közismert tény volt ez, megemlítése - ebben a szövegösszefüggésben - csak egyet jelenthetett: mindenki más hibás lehet és felelős a történtekért, csak éppen ő, a megkérdezett nem." Forrás: http://biblia.biblia.hu
A bűneset után azonnal jelentkeztek a bűn máig jól ismert következményei, ami azt bizonyítja, hogy ezek törvényszerű velejárói az engedetlenség minden formájának, függetlenül annak jellegétől, és az általa okozott kár mértékétől. Ezek:
- a félelem (3,10)
- a szégyenérzet (3,10)
- a felelősség áthárítása (3,12)
Ez utóbbi, a tett következményei elöli ösztönös menekülés olyan méreteket öltött, hogy Ádám nemcsak a korábban annyira szeretett társára (1Móz 2,23), Évára hárította a felelősséget a saját hibájáért, hanem burkoltan, de mégis jól kivehetően Isten felelősségének a kérdését is felvetette: „akit te adtál mellém”. A helyzet szempontjából mellékes és közismert tény volt ez, megemlítése - ebben a szövegösszefüggésben - csak egyet jelenthetett: mindenki más hibás lehet és felelős a történtekért, csak éppen ő, a megkérdezett nem." Forrás: http://biblia.biblia.hu
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése